Korán tervezzük az indulást. A
kiadós reggeli után, ( meg is lepődtünk, hogy a szokásos
kontinentális reggelik helyett,ami jellemző erre a részre tojás,
bab, hurka, szalámi van a tányéron).
Egy kis érdekesség:
Házigazdánk az indulás előtti
éjszaka,amikor kifizettük a szállást magyarázott valamit,amit
másnap értettünk meg,amikor visszaadott 20 eurót, és mondta,
hogy csak 1 napot aludtunk Nála......Hm?De akkor már miért nem
30-at egyszerűbb lett volna elosztani mivel hárman voltunk.:-)
Most a keleti oldalon mentünk észak
felé igen kellemes kacskaringós kis utakon, és Belfast után értük
el Larne-t ahonnan indult a komp 14 50-kor.
A motorokat itt is nekünk kellett
lekötni,de én a mai napig nem vagyok tisztába ezzel a
hevederrel,így segítséget kértem és kaptam.
Mivel ez egy rövid kb 2,5 órás út
volt, nem is öltöztünk át,egyedül a tanktáskát,az „értékekket”
vittük föl a fedélzetre. Egyébként nyugodt szívvel ott hagytunk
mindent rádobálva a motorra,soha nem tünt el semmi.Kaja, folyadék,
iratok, fotós cuccok,és a pénz, ami már ismét angol font
volt.Troon ban a kikötés után egy kis szerelvény igazítás, és
elindultunk első Skót szállásunk felé,a Nyugati oldalon a
tengerpart vonalát követve
.Kilmarnockon keresztül, majd Fort William,és Fort Augustus környékén,ha nehezen is de megtaláltuk a Loch Ness Hostelt,ami egy telepített faház szerű sok épületből álló kis lakó park volt, egy nagy közös társalgóval, TV szobával és jól felszerelt konyhával. A nagy hűtők úgy voltak kialakítva, hogy minden házhoz tartozott egy fach,( polc),miénk volt a kettes.Itt volt Wifi, de ez elért a mi házunk bejárati ajtajáig is.
.Kilmarnockon keresztül, majd Fort William,és Fort Augustus környékén,ha nehezen is de megtaláltuk a Loch Ness Hostelt,ami egy telepített faház szerű sok épületből álló kis lakó park volt, egy nagy közös társalgóval, TV szobával és jól felszerelt konyhával. A nagy hűtők úgy voltak kialakítva, hogy minden házhoz tartozott egy fach,( polc),miénk volt a kettes.Itt volt Wifi, de ez elért a mi házunk bejárati ajtajáig is.
Másnap úgy döntöttünk, hogy
átruccanunk a Sky szigetre,ahová már egy hídon lehet
átmenni,aminek a hajlása igen csak ívesre sikeredett. Talán csak
Norvégiában voltam hasonló meredek hídon.
A sziget bebarangolása után,mivel még
volt időnk kitaláltuk, hogy menjünk el Skócia végébe, ahonnan
nincs tovább, és innen indultak Ewan Mc Gregorék is Charly
Boormannal, vagyis John O Groats lett az uticélunk. Ez bizony elég
nagy távolság volt az aznapi etap több mint 700 km volt, de
megérte.Mindenesetre a mai nap volt a legfárasztóbb nap számomra,
nem csak a km-ek miatt.
Invernessen keresztül, majd Wick
érintésével értünk fel az” End of the Road” táblához, ahol
boldog fényképezésbe kezdtünk,majd bejárva a kis települést
másik irányba fordultunk hazafelé.
Másnap a szokásos kávé után
elmentünk Szörnyet keresni, amit rövid kutató munka után meg is
találtunk, sőt ki is fogtuk.... aztán az elmaradhatatlan
kulcstartók, és hűtőmágnesek,és plüss Nessyk vásárlása után
elindultunk Glasgow felé,ahol a következő napokat töltjük.
Glasgow:
Szállásunk egy régi Wictoriánus
sorházban volt, ahol mindenki szoba kiadással foglalkozott,csak egy
óvoda szakította meg a rendszert.A motorok zárt udvaron parkoltak.
Nem voltunk messze a központtól, de
én mégis úgy döntöttem, hogy inkább motorral megyek,mert elég
sok látnivaló van és nagyok a távolságok.Társaim a gyalogos
városnézésre voksoltak,így ketté váltunk.
A bevált módszert
választottam.Centrum, információs központ, térkép,majd ötletek,
hogy mi érdekel.Aztán beütve a Garmin menüjébe kiderült, hogy
mi merre hány méter stb.
Nagyon jó ötletnek tartom, hogy a
számozott látnivalók mellett egy csillag ill free felírat jelezte
az ingyenes dolgokat,
Az egyik legérdekesebb a Riverside
múzeum, ami a 2013 év európa legjobb múzeuma címet nyerte el.
Kicsit hecktikus de minden volt benne még zongora is.....Egy kis
rögtönzött koncettel kedveskedtem a nagyérdeműnek.
Többek között az első lóvontatású
emeletes busz, az első metró szerelvény A híres motorosok BMW-i
Itt volt mellette a The Tall Ship at Riverside .Nagyon megörültem a
Glasgow Science Centernek,habár ez fizetős volt, nem is olcsó, de
a kör mozit mindenféleképpen látni akartam.
Még 1972-ben Moszkvában láttam
először, majd valamikor a nyolcvanas évek vége felé Bp-n a
vidámparkban. Ez a mostani egy kicsit csalódás volt,mert inkább
egy planetáriumi filmvetítés volt a földünk keletkezéséről,
igaz az 360 fokban, a múzeum meg mint a gyerekeknek a Csodák
Palotája.Megnéztem még a Cathedralt, a Glasgow Necropolist,és 17
óráig még a Kelvingrove Art Galleryt és Museumot.
Tartalmas nap volt!!
Tetszett a város élhető szellős nem
túlzsúfolt szerkezete. Rosszabra számítottam.
Általában este elkészítettem a
másnapi szendvicsemet,kávémat hideg italomat,természetesen
termoszba....fontos szempont!Este meg vagy ettünk valami egyszerűt,
de ha olyan volt a hely, akár főzhettünk is vagy konzerv.Három
hét alatt 7 konzerv
Következő város ..
Szállásunk stílusa hasonló mint a
glasgowi,kicsit messzebb vagyunk a centrumtól,és itt mindjárt egy
szereléssel kezdem a bepakolást.
Nagy a hőség, és figyelmetlenül
leállítottam a motort oldal sztenderre,csak azt elfelejtettem
kihajtani.....Szépen lesegítettem a „Drágámat”, de valahogy a
doboz tartó konzol megfeszült ,és nem bírta a további
gyűrődést,és „lekonyult”.
„De van másik”.és szedtem elő a
biztonságért hozott új alkatrészt. Gondoltam ameddig teszi a
dolgát a régi javított addig nem cserélem.Még Marokkóban
ragasztotta egy mester, azóta mentem vele vagy 40000 km-t és
remekül működött.
A motorokat egy kis utcában tudtuk
parkoltatni tőlünk kb 100 méterre,ahová fel volt festve a nagy MC
felirat,az ablakból pont ráláttunk.
Reggeli után buszra szálltunk,napi
jeggyel,ami 4 font volt, de egész nap lehetett használni, míg egy
út 1.5 font lett volna.
A központba érve a szokásos I betűt
keresve térkép programok, látnivaló stb a kedves hölgy
értesített,hogy valami nemzeti ünnep van,11 kor nagy felvonulás
lesz a várban,és azt ki ne hagyjuk.
Aztán elképzeléseink megint nem
találkoztak,így ismét egyedül kaptam nyakamba a várost.
Edinbourgh is nagyon tetszettés
valóban érdekes volt a skótszoknyába öltözött katonák,
tűzoltók, mentősök, bányászok,és ki tudja még kik
felvonulása,természetesen mindegyik csoport külön zenekarral.
Ahogy elhaladt az egyik már követte a második, harmadik
alakulat.Elég nagy volt a kakofónia.
A várhoz,meg építettek egy lelátót,
ami U alakban fogja körbe a bejáratot,ahol koncerteket, szinházi
előadásokat láthatuk.
Először furcsa volt távolról,hogy
mi lehet az a modern építmény,aztán jobban megismerve,és látva
a technikai ötletek sorát megbarátkoztam a régi és az új dizájn
együtthatásával.
Itt is rengeteget sétáltam, de ha már
van napi buszjegyem,amit 24 órán használhatok, ki is használtam.
Ami nagyon szembetünő volt a rövid
távolságok a megállók között, és rengeteg emeletes busz
közlekedik.
Amit az első buszra szállásunk
alkalmával kaptunk jegyet a következőnél a vezető elvette,és
adott egy olyant, mint mindenki más aki csak egy útra veszi a
jegyét.
Na én egyből ágáltam, ...hogy de
kéremszépen nekem napi jegyem van,és még én másik busszal is
megyek, meg haza is kell ….stb.
Aztán a vezető látva ilyedt arcomat
megnyugtatott, hogy az a jegy amit a gép kiadott az jó lesz 24
órára!!!
Nagyon gyengén beszélek angolul,de
konkrétan semmit nem értettem amit a buszvezető mondot, persze ez
máskor is előfordult. Nem az ö hibájuk.” Aki nem tud
arabusul........”
Az egyik busz eléggé kivitt egy
kertvárosi részbe. Azt reméltem, hogy látni fogom azt a
gigantikus építkezést,amit egy folyón keresztül ívelő híd
nyújtott amikor közeledtünk a város felé, de kiderült, hogy az
jóval messzebb van. Így ismét hazafelé vettem az irányt,és
kisebb bevásárlással tarkítva utamat még kétszeri átszállással
javítva a közlekedési arányomon.
Este még ellenőrizve a motorokat
érkeztem haza. Minden a legnagyobb rendben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése